Sziasztok!
Lotte Family koncert - BTS saját felvétel
A tavaszi szemesztert egy egyetemi ösztöndíjprogram keretein
belül Dél-Koreában töltöttem, így az ott szerzett kpop tapasztalataimat
szeretném megosztani minden kedves érdeklődővel, hiszen roppant hasznos lehet,
akár egy átutazás során tudni azt, milyen lehetőségei vannak az embernek.
Koreában eltöltött hónapjaimról ezen a blogon írtam: http://journeytosuwon.blogspot.kr/
A bejegyzés
megírásának fő indíttatója az volt, amikor a BTS kora nyári visszatérésének
(come back) idején kismillió olyan twitter, facebook poszttal találkoztam,
amiben a nemzetközi rajongók arról panaszkodnak, hogy bezzeg a koreai rajongók
mindig ott tudnak lenni, ha akarnak, bármilyen kpop eseményen, koncerten, nekik
ez egy természetes dolog. Nem állítom, hogy ez nem igaz, hiszen itt élnek, itt
nőttek fel, nekik van a legkönnyebb dolguk, de biztosan olyan könnyű itt
rajongónak lenni? Illetve mit tehet egy külföldi, aki pusztán egy rövid időt
tölt az országban, mégis saját bőrén akarja megtapasztalni a kpop világát?
A heti show műsorok
Koreában minden egyes
napra jut egy zenei műsor, amiben az éppen promóciós idejüket töltő csapatok
lépnek fel egy, vagy két dallal. Minden műsor korareggel tart egy előfelvételt,
majd később a nap folyamán egy élő műsort. Ide már nem biztos, hogy a
felkapottabb csapatok visszatérnek, nagyon sokan csak az előfelvételen jelennek
meg, ezt vágják be az élő show műsorba. Például a BTS-re és a SHinee-ra is azt
mondták, ne reméljük, hogy az élő show-ban láthatjuk őket, ennek ellenére mind
a két méltán neves banda fellépett az élő showban is. Ilyen szempontból nehéz
általánosítani, a legcélravezetőbb csüngni a twitteren, a szeretett bandával
foglalkozó platformok naprakész híreit olvasni. (Mnet M!Countdown)
· Vasárnap:
SBS Inkigayo (Nem vettem részt, csak idolokat vártam)
· Hétfő:
Simply K-Pop
· Kedd:
MTV The Show (Kétszer voltam)
· Szerda:
MBC Show Champion
· Csütörtök:
Mnet M!Countdown (Kétszer voltam)
· Péntek:
KBS Music Bank (Nem vettem részt, csak idolokat vártam)
· Szombat:
MBC Music Core
Hogyan vehet részt
az ember?
1. Előfelvétel –
Külföldiként (de lényegében mindenki másnak is) a nehezebb, és nagyobb
csapatoknál a lehetetlen kategóriával vetekszik. Minden rajongói tábornak
megvan a maga feltétele, hogy miként nyerhet az ember jogosultságot az
előfelvételre, ilyen például a legújabb albumok megléte, hivatalos tagsági
kártya, hajnali érkezés, érvényes online letöltések, a legújabb lightstick és
még sorolhatnám. Mondanom sem kell ezek nem két forintos beruházások, sok
fiatal ezt nem engedheti meg magának, arról nem is beszélve, hogy a műsorok
nagy része hétköznapra esik, amikor ugye iskola van. A metrók, buszok sem
járnak éjjel, ahhoz, hogy az ember időben odaérjen a hajnali sorban állásra,
vagy taxira kell költenie, vagy egészen egyszerűen kint aludnia. Egyébként a
felvételek helyszínei többségben elég kívül esnek a belvárosból. Ha emberünk
minden szükséges, elvárt dologgal rendelkezik, időben megjelenik a sorban állás
kezdetére, akkor sorszámokat kapnak, táblára iratkoznak fel. Amennyiben
valakinek nincs meg mindene, az a sor végére kerül, ám a limitált bejutás
miatt, igazából ezen a ponton haza is lehet ballagni. Egy francia barátnőm
állítja, hogy a nevét ki is húzták, amint megtudták, hogy nincs a BTS legújabb
albuma letöltve neki a MELON-ról, jóformán hazaküldték.
Fontos megjegyezni,
hogy számos „rajongó” kezd el olyan új bandák táborához becsatlakozni, akikről tudják, hogy egy időben lépnek fel titkos nagy kedvencükkel. Az ilyen bandáknak
kevesebb az elvárásuk, olcsóbbak a szükséges felszereléseik, kisebb a sor.
Ezzel soha senki ne próbálkozzon, mert a tiszteletlenség netovábbja.
Miért jó mégis az
előfelvétel? A bandák különböző interakciókat tudnak a rajongóikkal csinálni,
egy kis beszélgetés, integetés, mosolyok. Ezzel szemben az élő show-ban van,
hogy az adott banda csak a szám elejét énekli el, vagy csak átszalad a
színpadon egy integetés erejéig, magyarul kevés időt töltenek a rajongók szeme
előtt az ismertebb bandák.
2. Élő show – Külföldiként ez a könnyebb, hiszen két műsorra jegyet is lehet venni (koreai egyén nem vehet jegyet, ezek csak külföldieknek szólnak), az Inkigayo-ra pedig elvileg nyerni is lehet sorsolással, ám ez egy átutazónak nehezebb, hiszen az oldal teljesen korai, és úgy tudom koreai telefonszámmal is rendelkeznie kell az embernek. Ide értelemszerűen korai is regisztrálhat.
· MTV
The Show – Ez egy kedd késő délutáni műsor, ahol kényelmes
ülőhelyek, relatív kevés várakozás fogadja a külföldi érdeklődőket. Kedves
szervezők, remek rálátás a színpadra. Hátránya annyi, hogy ismertebb bandák
ritkán látogatják, viszont nem túl drága. A műsor előtt sok friss csapat az
épület környékén beszélget a rajongókkal, itt van, hogy a pacsikon túl egy-egy
ölélés is megtörténik. Nyami.
· Mnet
M!Countdown – Ez egy csütörtök délutáni műsor, ahol csak álló hely
van, relatív hosszú, meglehetősen kényelmetlen várakozási idővel. Bizton
állítom, hogy a legrosszabb tapasztalatom ever. A színpad előtt, szinte
karnyújtásnyira lehet az ember kedvencétől, amit a hátrébb állók is ki
szeretnének élvezni, így olyan szintű lökdösődés alakul ki, hogy az arcomra
kiülő sírás mellett már a színpadon álló BTS tagjai is aligha
nem észrevették. Jellemző, hogy az ilyen embertaposást nem csak a szervezők, de
a fellépők is apróbb jelzéssel igyekeznek csitítani, főleg, ha előfelvétel megy
a háttérben és a színpadra csak megmutatni magukat, kicsit tátogni érkeznek
kedvenceink. Fentről állva sem lehet éppen kellemes azt nézni, hogy a rajongók szinte egymást tapossák... Egészen egyszerűen azért mentem el kétszer erre a műsorra, mert
egy barátnőm páros jegyet vett, és a párja visszamondta a Shinee come back
idején. Reméltem, hogy valamivel kellemesebb lesz, de egymás kezét szorongatva
holland barátnőmmel, meg sem vártuk a műsor végét, leghátra erőszakoltuk
magunkat az őrült Wanna one és Shinee rajongók
elől.
Egyébként úgy néz ki a dolog, hogy miután online elég gyors,
naprakész az ember, és sikerül jegyet vennie, akkor a helyszínen beáll a
megfelelő sorba. Aki szeretne, az a környéken egy nagyon jófej idegenvezetővel
bejárhatja a Digital Media város néven emlegetett városrészt, megnézheti a
Bosszúállók forgatási helyszínét, érdeklődhet a műsor készítéséről. A következő
zsibbasztó sorban állás előtt kap az ember ajándékokat, elcsíphet néhány
hírességet az épületben, vagy környékén. Összességben nagyszerű
tapasztalatszerzés volt, hihetetlen élmény, ám senki se lepődjön meg néhány
gyomroson, vagy letaposott lábfejen a műsor ideje alatt.
Jegyet itt vásárolhatsz, de vigyázz, ahogy a jegyek eladása
megnyílik, másodpercek alatt elfogynak főleg a japánok miatt. Havonta egyszer
nyílik meg a felület, mely előregisztrációhoz kötött. Akit pontosabb útmutatás
érdekel erről, írjon bátran!
· Kövesd
facebook-on a Korea Tourism Organization – VisitKorea oldalát, hiszen gyakran
hirdetnek nyereményjátékot, ahol csak annyi a dolgod, hogy egy emailban néhány
infót megadj magadról, és máris tiéd a lehetőség, hogy egy ingyen jeggyel
bekerülj valamelyik műsorba a kettő közül. Én is így nyertem életem első jegyét
a The Show-ba.
· Alapszabály
minden műsorban, hogy semmiképpen sem veheted elő a telefonod, hiszen, ha
fotózáson kapnak, könyörtelenül kitehetnek a nézői sorból.
Koncertek
1. Privát
koncert –
Egy adott banda saját koncertje, melyek általában nagyobb csarnokokban
tartandóak, így nagyobb rajongói tömegeket képesek az ilyen események
befogadni. Jegyet venni nem túl bonyolult. A cég megadja, melyik jegyárusító
oldalon lesznek elérhetőek a jegyek, pontosan mikortól. Sok esetben elsőként a
hivatalos rajongók vehetnek jegyet, és csak később a többi érdeklődő. Nagyobb
bandánál ilyen esetekben nem ritka, hogy a rendszerek lefagynak, lassul a
jegyvásárlás, sok esetben meg is bukik a hadművelet. Ezek után, ha a jegyek nem
névre szólóak, akkor másodeladóktól magasabb áron hozzá lehet jutni a jegyekhez,
ha azonban a jegyek névre szólóak bonyolultabb az ügy, nem minden jegyárusító
cég engedélyezi a névátírást. Ebben nincs túl sok tapasztalatom, VIXX koncert
volt az egyetlen privát koncert amin megfordultam. Egy amerikai lánytól kaptam,
aki egy sajnálatos esemény miatt, nem tudott az országba jönni, jegye pedig már
a hoteljében várta. Persze az egyik mexikói barátnőmmel elcseréltem, aki
hatalmas rajongója a fiúknak, korábban vett jegye pedig jóval hátrább szólt. De
ez egy másik történet…
2. Publikus
koncert – Az ilyen
koncerteken általában nem tilos a felvételek készítése, s egyszerre több banda
is fellép. A 27. Lotte Duty Free Family Festival, egy hatalmas,
számos nagy nevet felsorakoztató, két napos koncert volt június végén a Jamsil
Olympic Stadium-ban. Én a pénteki napot választottam, egy viszonylag drágább
jeggyel. Ezen a napon a fellépők a BTS, Sunmi, B1A4, BTOB,
BLACKPINK, Kim Beom-su voltak, akik egytől egyik remekeltek. A koncertet a BTS
hat számmal zárta, így őket élvezhettük legtovább, tőlünk csupán egy
karnyújtásnyira, ugyanis erre a koncertre nem lehet sem névre szóló, sem pedig
helyjegyet venni, így, aki sikeresen jegyhez jutott, az nagyon korán, sokan
napokkal a koncert előtt mentek ki a helyszínre a legjobb helyekért. Miután
twitteren megvettem nagy kínlódások árán a jegyem (nem volt jegyárusítás, a
jegyeket elvileg a Lotte áruházakban, minden vásárlás után összegyűjtött
pontokért kapta az ember, de erről igazából fogalmam sincsen), a koncert napján
viszonylag hamar, délelőtt érkeztem. A tűző napon elfoglaltam helyem, majd
felkarolva egy osztrák lányt, ketten kezdtük meg várakozásunkat. Az ilyen
alkalmakkor illegális árusok is megjelennek, esernyőket árulnak a nap ellen,
friss jeges vizet, különböző kpop holmikat, plédeket. A rendőrök ugyan némi erőbefektetéssel
próbálják elküldeni őket, de kész tény: szükség van az ilyen árusokra, szükség
van a friss vízre, hiszen azok, akik nem csoportosan érkeznek, nem igazán
hagyhatják el a helyüket a sorban, még annak dacára sem, hogy egyébként a
koreai rajongók elég rendesek tudnak lenni. A délutáni órákban indult meg a
sor, újdonsült osztrák barátnőmmel hamar összepakoltunk, és kezdetét vette a
kilométeres araszolás, melynek végén végre karszalag formájában, helyjegyeket
vehettünk át. Ezek után nagyjából két órás szünetünk volt a koncert kezdete
előtt, elmentünk enni, mosdóba, s mentálisan igyekeztünk felkészülni az estére.
A másodlagos színpad előtt, a negyedik sorban kaptunk helyet, amivel végtelenül
elégedettek voltunk, a koncert az első perctől az utolsóig fergeteges volt, az
egész aréna megtelt, egy életre szóló élményt szereztünk. Ódákat lehetne minden
kis pillanatról zengeni a várakozás első óvatos lépésétől az esti hazaútig,
mindenesetre itt hagyok egy saját, telefonos koncertfelvételt.
Fansign
Az ilyen találkozók
alkalmával a szerencsés rajongók testközelből találkozhatnak kedvenceikkel,
akikkel pár szót beszélve, aláírást kaphatnak. Kik vehetnek részt, kik a
szerencsések? Általában a gazdag japán lányok, akik rutinszerűen vonaglanak
végig a helyszínig, és sikít róluk, hogy tehetős japánok. Az aláírásos
rendezvényre úgy kerülhet be az ember, hogy albumvásárláskor nem a 3 ezer
forintos albumot választja, hanem a 16 ezer forintosat, ami annyival különbözik,
hogy egy „regisztrációs lap”(? bandák válogathatják, nem igazán tudom pontosan
melyik együttesnél, cégnél, hogy megy), s, ha szerencsés az ember lánya,
kisorsolják. Mit tehet az, aki nem sajnál százezreket kidobni az ablakon csak,
hogy esélyeit növelje? Kartonszámra vásárolja fel az albumokat… Talán ennél a
pontnál válik világossá, hogy egy egyszerű koreai rajongó, miért nem pacsizhat
le kedvencével „csak úgy”, amikor kedve tartja, ugyanis az ilyen események
komoly pénzeket forgatnak.
Mit tehet az, aki
mégis látni szeretné őket? A megadott esemény helyszínén megjelenik az ember,
összeteszi a két kezét és vár. Így adódhat esély arra, hogy érkezéskor, és
távozáskor, szinte civilben láthassa az ember kedvenceit, s így nyílt
lehetőségem többször is „meglesni” a BTS tagjait.
Természetesen mindezt tisztességes, nem zavaró távolságból. Hogy lehet az, hogy
az ember akár órákat vár feleslegesen? Akkor eljött a mese ideje, elmondom
velem ez, hogyan is esett meg, miképpen is láttam testközelből a fiúkat nem
egyszer, s, hogyan vertek át minket…, szintén nem egyszer. Ezen felül szó lesz
még a lehetetlen rajongói találkozókról, a vérre menő jegyvásárlásokról, az
őrült rajongókról.
Köszönöm, hogy leírtad nekünk ezeket. Azt tudtam, hogy elég durva a helyzet a várakozással, meg a lökdösődéssel, de az kicsit szomorú, hogy meg kell vennem egy nagyon drága albumot, csak hogy beszélhessek a példaképemmel, amit persze megértek. De, mivel nem vagyok gazdag, és a legtöbben nem vagyunk szerintem azok, így marad az esély, hogy láthassuk őket véletlen, ha szerencsénk van, de egy koncertet akkor se hagynék ki. Egyszer tuti ott leszek! :D
VálaszTörlésSzívesen, örülök, hogy tetszett :) Lesz egy befejező, második rész is ebből.
Törlés